Voit Pál
A BAROKK MAGYARORSZÁGON
Corvina - Helikon Budapest 1970

(A fenti címmel megjelent könyvből a Hefele Menyhértre, illetve az Eszterházára vonatkozó anyag szerepel - kivonatosan - az alábbiakban.)

......Ilyen uradalmi építési irodáról tudunk külföldön is: a legmintaszerűbb pénzügyi fegyelem a würzburgi hercegérseki palota irataiból olvasható ki. Magyarországon az Esterházy-hercegek rendelkeztek ilyen építkezési szervezettel Kismartonban és utóbb Esterházán (Fertőd). Az irodát itt 1756-tól Nicolaus Jacoby hercegi építész vezette.

......Würzburgban Balthasar Neumann mellett számos építész tevékenykedett.... Az összefüggések szempontjából jelentősebb a tiroli születésű Melchior Hefele würzburgi működése, aki 1734-1741 között a Reiss-schule (rajziskola) növendéke volt, a lakatosságot is kitanulta Oegg mellett, s később Balthasar Neumann rajzolója lett. Hefele 1742-ben már Bécsben van, s a magyar testőrök rajztanára, 1757-ben a bécsi kepzőművészeti akadémia valóságos tagja, I778-tól pedig a magyar hercegprímás udvari építésze...

......De Melchior Hefele sem szakadt el teljesen a régi mesterségétől. A bécsi magyar testőrség főkapitánya ebben az időben Esterházy ,,Fényes" Miklós. Megbízásai között ott szerepelt az átépítésre váró süttöri kastély, a késöbbi ,,Eszterháza" cour d'honneurjét lezáró díszes rácskapuzat is. Kétségtelennek tartjuk, hogy Melchior Hefele, aki szoros kapcsolatban állott az épüló kastéllyal, a würzburgi mintát ismétlő eszterházi kapuk tervezőjének tekinthető.

Feltevésünket a ,,magyar Versailles" alább felvázolt építéstörténete is valószínűsíti.

A ,,MAGYAR VERSAILLES"

,,Meg kellett mutatni - mondja I772-ben Bessenyei György, a voltaire-iánus testőríró az ,,Eszterházi vigasságok" című verses művének előszavában -, hogy a Páris és Londonban növekedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűségét feltalálhatja."

Hét esztendeje él már ekkor a császárvárosban, Bécsben, és itt - egy lépéssel közelebb a műveltség napnyugati sugaraihoz - elhatalmasodik benne az olthatatlan Európa-nosztalgia és egyben Kelet vergődő fiának önérzete: ,,..mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye...", mert rajta való ,,...álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja..."

Bessenyei után Dallos Márton költeménye zengi dicsőségét. A barokk cicomáival fogalmazott címlap nemcsak építési adatokat árul el, de az építtető méltóságainak felsorolásával a társadalmi helyzetképet is jellemzi:

,,ESZTERHÁZI VÁRNAK / ÉS / AHOZ TARTOZANDÓ NEVEZETESEBB / HELYEINEK RÖVID LE-ÍRÁSA. / MELLYEKET / NAGY MÉLTOSÁGU SZENTSÉGES / RÓMAI BIRODALOMBÉLI / HERCZEG GALANTHAI / ESZTERHÁZI / MIKLÓS / ő herczegsége, Frakno Várának örökös / Ura, Arany Gyaptyas Vitéz, Nemes Soprony / Vármegyének örökös Fő-Ispánynya, Császári és / Királyi Apostoli Fölségeknek belső Titkos Taná- / csossa és Nemes Magyar Gvárdának / Fő-Kapitánya, / Az 1762 dik Esztendőből fogvást é most folyó 1781-ik / esztendöig szerencséssen fölépíttetett. /"

Ax építkezés azonban ekkor nincsen még befejezve, a nagy kerti vízesés szobrait csak I784 tavaszán faragják az EXCURSION A ESTERHÁZ EN HONGRIE című, 1784-ben Bécsben megjelent leírás szerzője szerint. Ugyanezen évben lát napvilágot Pozsonyban a Nicolaus Jacoby hercegi uradalmi építész metszeteivel illusztrált híres BESCHREIBUNG DES HOCHFÜRSTLICHEN SCHLOSSES ESTERHÁSZ IM KÖNIGREICHE UNGERN cimű ismertetés. Azóta teljesen elpusztult a park és a benne álló építmények is, többek közt az operaház, Joseph Haydn halhatatlan műveinek színtere, s ma már csupán a ,,Beschreibung" metszeteiben maradt fönt hajdani művészi megjelenése.

Az egykori alaprajzok, de főleg a leírások nyomán idézhetjük vissza Eszterháza fényét, építtetöjének, ,,Fényes" Miklósnak nagyravágyó igényeit. I796-ban jelent meg Vályi András ízes magyar nyelven írt műve, ,,Magyarországnak Leírása", amelyben Eszterházáról bőven szól:

,,A'kik e' Várnak belső Hertzegi épülettyeit a' nagy kertekkel 's külömbféle válogatott ízlésű alkotásait szemlélhették, mind tsudálva s' tisztelve ítélnek annak méltóságos voltáról, 's Magyar Ország paraditsomának, vagy a magyar hírmondónak szóllása szerént Magyar Versáliának méltán nevezik." ,,...két sor élő fák között vezet az út a' nevezett helyre, közelebb a két sor élö fák között pedig, gyönyörűen épült alházak között, mellyek a' Hertzegi Várhoz megkívántató különbféle Mesterembereknek számokra készíttettek. Jobb felő1 ezek a' kis házak a' nagy vendégfogadóig terjednek, mellyben husz szobánál több találtatik, az utazóknak számokra..." ,,E Vendégfogadóval által ellenben van már, egy a Várhoz tartozó nagy épület, amelynek hossza 80 öl és 250 személlyekre szolgáltat alkalmatos lakóhelyet. Itt' laknak a' Hertzegi Orvoson kívül, az éneklő játszó személyek, itt van a muzsikálásra rendelt palota és egy Patika is. Ez után következik a' nagy Hertzegi istálló... Bé menvén pedig a drága kotsiknak, 's lovaknak ékesítésére, lovaglásra rendelt különbféle drága eszközök... Az itt levő udvarban egy verő óra van, tovább pedig a futtató lóiskola..." ,,...Ez-után van a' Kaszárnya, mellyben a' Hertzegi Testőrző katonáknak egy része van... ruházattyok kék és sárga színű..." ,,A Hertzegi Várnak fő kapuja a Fertő felől való részen van, melly egy nagy vasrostélyos kapuból, és két mellette levő kissebb kapukból áll..." A Vályi András leírásában szereplő kovácsoltvas díszkapukról már megemlékeztünk. Innen kezdve különben Vályi leírása már összevethető az adott épülettel: ,,A' Várnak udvarába belépvén azonnal szemébe tűnik a' nézönek mintegy hatvan ölnyi távolságra a' Hertzegi Várnak homloka, ékes Tzimerével egyetemben, valamint a' falból ki álló méltóságos rostélyzat" - tehát a kétkarú szabad díszlépcső kovácsoItvas korlátja - ,,...mellyre négy nagy garáditsok vezetik a' szemlélöt... Itt van a' Belveder is, meIly a' Várnak tetőjéig méltóságosan látszik" - azaz a középrizalitból kiemelkedő emelet, amelynek tetejéröl valóban szép kilátás nyílik. - ,,Az egész Vár... tetője nem látszhatik, kívül pedig mindenfelől, nagyobb és kisebb faragott álló képekkel ékeskedik." A szobor- és vázagaléria ez, amelyet a ,,Beschreibung" ,,Prachtgallerie "-nek nevez, s a homlokzatok egységes, összefogó, fö díszét, lezárását alkotta. Vályi ezután összeszámlálja a szobákat, a ,,tojás görbeségű formán" összehajló cour d'honneurt alkotó nagy kapunál a ,,földön épült (földszinti) szobák"-kal együtt. A ,,porzellán ház"-at is leírja, melyben ,,14 álló ládák (polcok), s' asztalok gazdagon megrakattak, a' különb-féle Chinai, Japponiai figurákkal vagy képezetekkel". A pavilonszerűen kiugró porcelánszobától elindulva a könyvtár, majd a szárnyszerűen hozzáépített képtár következik, amelynek nyugati megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló télikert. A cour d'honneur - itt már kétemeletnyire magasodó belső s a főépületekhez kanyarodó, keletre néző szárnyában ,,...van pedig a Hertzegnek kis könyvtárja... s' a' külföldi gyönyörködtető angoly, frantz és nevezetesebb német könyvszerzőknek munkáit foglalja magában". ,,... A' könyvtartó ládák feIett két különbféle metszet és három mejj képek... két tsigákból készült igen drága rajzok, mellynek egyike egy olasz halászt, másika pedig ugyan ollyan halásznét képzeltet..." ,,Nem messze van innen a Várbeli Kápolna... E mellett kabinétok indiai falakkal bé vonattatva, mellette ismét a hertzegi háló szoba; itt kezdődik a Várnak valóságos épülete", azaz a kastély korábban épült középső szakasza. Az emeleten... ,,Ebben az épületben vagynak...a társasági zálák... középen vagyon... az ebédlő zála, a' kert felől pedig a' Hertzegi drága Zála fejér márványszínben s' gazdagon megaranyozva... E' Zála alatt van a' régi mulató Várnak maradékából az úgynevezett Zala terrena... fejér falsíkok beszegésse zöld színű, festett fedezete pedig különbféle költeményi Oktatásokat mutogat." Itt a ,,sala terrena" mennyezetfreskóiról van szó, amelyeket valószínűleg Josef Ignaz Mildorfer festett, éppen úgy, mint a kápolna mennyezetét. A sala terrena falain tükrök előtt álló szökőkutak: ,,holott a' sarkányok, a' tsiga, a' hattyú, és a' gólya vizet eresztenek, melyeknek szemlélése eléggé mulattyatja a nézöket" - írja Vályi András. Leírása hosszú oldalakra terjed.

Eszterházáról helyesen állapítja meg Szekfü Gyula ,,Magyar történet"-ében, hogy a rokokó kastélyoknak nem mintáját, hanem legmagasabb fokú összegezését építette fel herceg Esterházy Miklós. ,,Benne és körülötte minden, ami csak a kor felfogása szerint fejedelmi udvartartáshoz szükséges és illik: nagyszabású kápolna, könyv- és képtár, kézikönyvtár, fegyvertár; a herceg lakószobái fehéren aranyozva vagy japán stilusban feketére lakkozva, aranyvirágokkal, kínai vázákkal, pagodákkal; külön porcelánterem, Belvedere, Jardin d'Hiver, Orangerie, Carré, Salle d'Opéra, marionettszínház, kaszkádok, külön templomai a Napnak, Venusnak, Dianának es Fortunának, Eremitage, la Bagatelle, les Champs-Élysées, hollandi pavilon, dámvadak, aranyfácánok parkja, vaddisznópark, Monbijou, kerti labirint, hol »járkál a vendégsereg bágyadt lépéseivel«; ezután megint az allék és távolabb a parasztok, akik egy-egy fete champetre alkalmával a hátteret alkotják, s mint Bessenyei látta és leírta: kétezren is vigadnak, esznek-isznak és kiabálva »dícsérik kedves hercegjöket«."

Esterházy Miklós 1764-1767 között kétszer is járt Versailles-ban. Itt már I764 körül Mourette elkészítette az építendő kastély programjának elaborátumát. A művészi berendezés ekkor már lázasan folyt; 1768-ban, ,,Fényes" Miklós második franciaországi útja után be is köItözött a kastélyba. Mária Terézia 1773-ban vendégeskedett Eszterházán, a tapisserie-vel bevont fehér-arany hálószobát, ahol rneghált, nagy becsben tartották, mint ahogy minden tárgyat kegyelettel őriztek, amely az uralkodónő személyes használatára szolgált

A közlemény egyik ábrája a műeegyüttes alaprajza, a következő aláírással:

Fertőd (Eszterháza): a kastély, ill. a francia kert alaprajza. Rézmetszet a Nicolaus Jacoby hercegi uradalmi építömester által illusztrált s Pozsonyban 1784-ben megjelent Beschreibung des hochfürstlichen Schlosses Esterhász im Kőnigreiche Ungern c. műből.

E nagyszerű kastély építéstörténete, alkotómestere erősen foglalkoztatta a kutatást, és sok fejtörés mellett számos ellentétes véleményt is szült. Mind a budai királyi palota, mind Fertőd művészettörténeti kérdései ma már megoldottnak tekinthetők. Főbb vonásokban az eredmény az alábbiakban foglalható össze.

Az akkor még Süttörnek nevezett Esterházy-kastélyt - mint korábban említettük - Anton Erhard Martinelli építette. Az 172I-ből fennmaradt kifizetési okmány arra enged következtetni, hogy a kastély építése ekkor már folyamatban volt. Bár Martineilit itt még bécsi kőmüvesmesternek említik, mégis hamarosan nagy rangra jut: a Habsburg-monarchia egyik legelsö förangú családjának, a Schwarzenbergeknek udvari építésze lesz. Mesterének, az idősebb Fischer von Erlachnak halála után, 1723-ban, a hercegi építési cimet is elnyeri. Amint láttuk, ekkor kapta a megbizást a bécsi Haditanácstól is a pesti Invalidus-palota épitésére (I729).·

Első magyarországi műve a magyarbéli kastély, amelyet gróf Csáky Imre bíboros, a pálosok pártfogója, a kalocsai székesegyhaz terveinek készittetője építtet vele. A kastély homlokzatán álló 1727-es évszámot Vályi András jegyezte föl: ez a befejezés dátuma. Érdemes Vályit most is idézni, hiszen a fertődi Esterházy-kastély magját épitő mesternek egy szinte ugyanekkor emelt művéről van szó, s talán a süttöri kastély volt a Pozsony megyei Magyarbél elöképe, s ez terelte Martinellire Csáky Imre figyelmét. ,,Bél... ura Hertzeg Batthány Magyar Ország Primássa és Esztergomi Érsek, nevezetes igen Úri Kastélyáról, mellyet MDCCXXVII esztendöben néhai Gróf Csáky Imre kardinális volt Kalotsai Érsek építtetett. A' kastélynak szegletei négy tornyokkal ékesíttettek, a' középen levő toronyban pedig verő óra alkalmaztatott; a' kastélybeli szobák és Zála olly méltóságosak, hogy akarmely Hertzegnek illő lakást adhatnak, fekvése nem kevésbé ékes..."

A Martinelli-féle kastély csekély részleteit az 1958-ban megkezdett épületheIyreállítási munkák alkalmával Rados Jenö megtalálta Fertődön. Az Esterházy-levéltárban ránk maradt és többszor közreadott madártávlati terven a középső épülettömb a Martinelli-féle kastély képét őrizte meg számunkra. Az eléggé szűk ,,E" alakú alaprajzból a középtest ugrik elő: a két oldalsó rizalit aIacsonyabb és némileg rövidebb. A magas manzárdtető s az egész épüIet aránya francia mintakönyvek felhasználását árulja el. A középrizalit pedig Martinelli két mesterének, Johann Bernhard és Josef Emanuel Fischer von Erlachnak tervei szerint ekkor épülő bécsi Udvari Könyvtár eszméjét idézi.

{Ideiktatom a Voit közleményben szereplő "vezérterv" ismertető, "értelmező" szövegét. Ez a következő: "Fertöd (Eszterháza): vezérterv a fertödi Esterházy-kastély átépítéséhez, 1761-62. Feltehetően Melchior Hefele műve. Lavírozott tus. Országos Levéltár, Esterházy család levéltára, tervek 1564. sz."

A virtuóz rajz a fertődi kastély kiépitésének olyan vezérterve, amelynél, a Martinelli-féle kastély megtartása mellett, már kialakult a fö elrendezési koncepció. E terv iránymutatása szerint épült aztán fel a kastély. A terv feltehetően az építkezések megindulása idején, 1761-1762-ben készült, s feltünteti azt a kelet-nyugati irányban húzódó két hosszú épületet is, amely a megmaradt alapfalak tanúsága szerint megépült ugyan, de az 1784-ben megjelent ,,Beschreibung" alaprajzán már nem szerepel. E két - a kastélytól különálló - épületre is vonatkozhatik Johann Ferdinand Mödlhammer megbízása 1763-ból, amelynek szövege kifejezetten a ,,seithen Gebauden" kifejezést használja. Ez a ,,Beschreibung"-ban a ,,Nebengebaude" kifejezésnek felel meg, és az összes, a kastély két oldalan álló melléképületet értik alatta. Ugyanitt világosan a ,,Flügelgebaude" kifejezést használja, ha a kastéllyal összefüggő szárnyépületeket tárgyalja. Mödlhammer megbízásának szövege nem patkó alakú ,,szárnyakat" említ, tehát ezeknek az építését nem szabad annak a vezető épitésznek a művétől elszakítani, aki az építkezéshez az egységes tervet elkészítette. Mödlhammert az Esterházyak már Bécsben a wallnerstrassei palota átépítésénél is foglalkoztatták, majd a köpcsényi kastély átalakításához készített terveket. De az a Mödlhammer, aki még az 50-es években megfeleIt jelentéktelenebb munkák elvégzésére, nem volt alkalmas tíz év múlva a herceg nagyvonalú terveinek megvalósítására, s ezért csupán az egyszerűbb melléképületeket bizták rá. A kastély vezértervének elkészítésekor Esterházy Miklós választása a császári és királyi akadémia egyik tagjára, Melchior Hefelére esett, akit a herceg még mint a bécsi Magyar Testőrség főkapitánya ottani rajztanári tevékenysége révén ismert. Hefele - a fennmaradt elszámolások tanúsága szerint - 1765-ben számos tervet, modellt készített a kastélyhoz. Bizonyára már előbb is, mégpedig főleg alaprajzokat, de ezeknek nem maradt írásbeli nyoma.

Kivétel az a lavírozott tussal készült, pompás perspektivikus vezérterv, amelyet előbb említettünk, s Hefele művének tartunk. Mint ez a későbbi modelleken és rajzokon is kitűnt, az elsö terv megvalósítása esetén a főépület belső homlokzata tört-szaggatott vonalával zavaros képet mutatott volna. Ekkor határozta el Hefele, hogy a Martinelli-féle udvari homlokzatot eltakarja egy új - a rizalitokat összekötö -, kulisszaszerűen kialakított díszhomlokzattal. Úgy látszik azonban, hogy a kastély befogadóképessége így is csekélynek ígérkezett: a következő terv a manzárdemeletnek második emeletté való kiépítésére irányult. Az így kétemeletesre növekedett kastély középtengelyét Hefele a középrizalitban háromemeletesre építendő, ún. Belvederével és az első emeletre felvezetett szabad díszlépcsövel óhajtotta hangsúlyozni. A számlák szerint is több rajzot készített, sőt egy ,,neuen doppelten Riss zu der Faciade", azaz egy újabb kettös rajzot is a homlokzathoz, amin a szokásos biverzális terv értendő: a választás így a megrendelöre volt bízva. Terveket és modellt készített a szabad díszlépcsőhöz és a galériához is. A ,,galéria" e korszak szóhasználatában kettős jelentésű: esetünkben az épületet, illetve a homlokzatot koronázó, áttört kökorláton álló szobrok és vázák galériáját kell értenünk rajta. Lényegében tehát az egész épületegyüttes koronázó díszét: az összes homlokzatokat, tehát nem karzatot, képtárat, patkó alakú épületszárnyat, mint gondolták. A mi értelmezésünkben használja Hefele számlája is a ,,galéria" kifejezést. A nem sokkal utóbb keletkezett ,,Beschreibung" is külön tárgyalja a ,,Bildergalerie"-t és a középsö föépület (das mittlere Hauptgebäude) homlokzatát (Prachtgalerie), amelyet figurák és vázák díszítenek, s amelyet a ,,Belvedere" koronáz.

A munkálatok 1765 júniusában Melchior Hefele tervei és személyes vezetése mellett folytak, amint arról számlái, úti elszámolásai tanúskodnak. A következő hónapban Kismartonból Eszterházára irányították Nicolaus Jacoby uradalmi kőművesmestert az építkezés kimenetelének megfigyelésére és egyéb, az uradalom érdekét érintö kivitelezö munkák lebonyolítására. Jacoby építészi tevékenységéröl igen keveset tudunk. Késobb ö készítette el a ,,Beschreibung"-ban metszet alakjában megjelenő felvételi rajzokat a kastélyról, az operáról, a kínai pavilonról és a kertröl. E rajzokat különböző helyeken metszették rézbe, kettőn ott található a ,,Jakoby del.", illetve ,,Jacoby aed. et del." jelzés, és ennek alapján sokáig őt tartották a kastély tervezöjének. A ,,delineator" rajzolói, az ,,aedificator" kivitelezöi részességéről beszél, de hiányzik az ,,invenit" (tervezte), a bűvös szó, amely az alkotót jelezné. Nyilvánvalóan rajta volt azonban Hefelének azon a végleges, nagy madártávlati, színes tervrajzán, ,,plánumán", amelyet végezetül az építtetőnek s a kivitelezőknek nyújtottak át: ,,Endlich den Grossen Plan, Perspektivisch gezeichnet und mit Farben entworfener gemacht." Hefele összes költségei ez évben 348 Ft-ot tettek ki, a végső vezérterv ebből 200 Ft-ot számított: és valóban az. a tisztes összeg, amely a mű tervezőjének járt.

Valószínű, hogy Hefele tervén az építkezés során Jacoby, illetve Mödlhammer némileg változtatott, és így egyes részleteket elrontottak. Talán közéjük sorolhatjuk magát Esterházy ,,Fényes" Miklóst is, akit egyes kutatók már-már a tervező babérjaival akartak megkoronázni.

A kastély vitathatatlanul Melchior Hefele műve. Egyes részleteken, babérfüzéreken megjelennek az új stílus formái, az operaház homlokzatán pedig a kastély rokokó oromzatdíszei mellett már fellelhetök a klasszicizmus kompozíció- és arányképzés ismérvei is, bizonyos homlokzatszakaszok rendszere későbbi műveiben is megtalálható.

Fertöd Melchior Hefele életművének első nagy állomása, innen vezet ívelö pályája a passaui érseki rezidencia művészi felújításán keresztül a pozsonyi hercegérseki és a szombathelyi püspöki palotákhoz, a közép-európai késö barokk építészet e két monumentális zárkövéig. Ő maga a híd az európai barokk utolsó nagy lángolása, Würzburg és a magyar koraklasszicizmus remekművei között, amelynek karcsú íveit a fertődi mű, a ,,magyar Verszália" rokokó díszei támasztják alá.

Voit Pál az előzőekben közölt szöveges anyagához három ábrát mellékelt. Ezek közül az első a Beschreibung-ban megjelent "General Plan", a második lavirozottnak nevezett terv, a harmadik az 1780-ban épített operaház homlokzata.

A "lavirozott terv" ismertető szövege az alábbi: Fertőd (Eszterháza): vezérterv a fertődi Eserházy-kastély átépítéséhez, 1761-62. Feltehetően Melchioor Hefele műve. Lavirozott tus. Országos Levéltár, Esterházy család levéltára, tervek, 1564.sz.

Az operaház-homlokzathoz közölt ismertetés a következő:

Fertöd (Eszterháza). Melchior Hefele: az operaház homlokzata, az un. Haydn Opera. A Beschreibung... c. műben megjelent rézmetszet. (Az eszterházi kastély parkjában álló marionettszinház és az opera épületét a XIX. század folyamán lebontották)