Díszlépcső  ( nyugati belső udvar, csigalépcső, szikkasztó, tájrendszer,  lizénák)

 

Az udvari díszlépcső mögötti feltárt falfelületek építésük időrendjéről tájékoztatnak. A kék vonal melleti két falszakasz "csatlakozása" kötőtégla nélküli; a baloldalit "hozzáépítették" a Hefele által tervezett "főlépcsőház"-hoz, amelynél a pilaszter (piros) a fallal egy tömböt képez. A sárga vonallal jelzett fél-lizéna nem épült együtt falával; akkor "tapasztották" hozzá, amikor megépült a kastély harmadik szintje az új lizénarenddel, amelynek mintája az a falpilléres "főlépcsőház", amelyet Hefele tervezett. Utóbbi annyival emelkedik az udvari homlokzat síkja elé, amennyi az egymás mögé helyezett kőlábazatokból adódik. (Zöld vonal.) 

.

 

A Hefele középrizalit és az utólag épített összekötő tagozat  találkozási vonala egymástól szerkezetileg független falakat mutat.  

 

 

A Hefele által tervezett középrizalit homlokzatának pilasztere a fallal együtt épült. 

 

Az összekötő tagozatra utólag aplikált félpilaszter tégláit az eredeti falra habarccsal ragasztották. A pilaszterek akkor létesültek, amikor a kastély harmadik szintje megépült. 

 

 

Amikor az udvari díszlépcsőt 1768-ban hozzáépítették a Hefele tervezte (1766-ban kivitelezett) lépcsőházhoz, nem távolították el annak lábazati köveit, ma is eredeti helyükön vannak. A sárga négyzettel jelölt "felület" azt is bizonyítja, hogy a lizénát - amely Voit szerint Hefele tervéhez tartozott - utólag tapasztották rá a lábazati kőre. A rizalit-összekötő tagozatok 1768, a lizéna 1775 után létesült! A Hefele nyugta 1765-ös.

 

 

Az udvari díszlépcső később épült mint a homlokzat középrizalitja, elemeinek helyet kellett vésni a Hefele tervezte pilaszter-lábazatokba. A lépcső tartópilléreit és más elemeit is vésni kellett, hogy "illeszkedjenek", helye legyen az oldalerkélyeknek.

 

 

A fényképen piros vonallal jelzett részlet egyértelmű bizonyíték arranézve, hogy a pilaszterlábazat és a lépcsőnek lámpás gyermeket tartó konvex kőeleme nem azonos időben tervezett, kivitelezett. A kékszínű idomon belüli kőelemek egymásba vésettek. Az udvari díszlépcső tervezőjére utaló okmány nem ismert.

 

 

 

Példa az udvari díszlépcső és épület-kőelem egymásba vésésére, azaz igazolása annak, hogy nem épülhettek egységes terv alapján egyazon időben.

 

 

 

 

A kastély középső rizalitját az udvari lépcsővel ábrázoló kép is markánsan bizonyítja, hogy a főhomlokzat lizénarendje és a lépcső oszloprendje nem kompatibilis. Feltételezhető, hogy Hefele eredeti (lépcső nélküli) homlokzatának emeleti és födszinti része nem volt azonos a maival. Tanulságos a c22a jelzetű felvétel, amely a kerti homlokzatot ábrázolja. A c22b jelzésű kép a kerti homlokzatot erkély nélkül ábrázolja. Ezen a képen ugyancsak feltűnő a földszint és az emelet lizénarendjének disszonanciája.  

 

 

 

 

  

 

A vendégházon a balusztrád középmotívumok kint és bent eltérő helyen vannak. Az első négy ablak között (zöld vonal) szemmel láthatóan jóval nagyobb a távolság, mint a sárga vonallal jelzett ablakok között. Miklós herceg, Jacoby tudta, nem fogják észrevenni a felületesek.